2. rész [18+]

Mennyire imádom ezt a számot ^^

*Rin POV*

Amikor megpillantottam Minhot, leesett az állam. Nem tudtam elhinni, hogy egy olyan ember mint ő megcsalja a feleségét. Annyira szerettem volna, ha nem ő az, de hát a munka az munka.
- Sziasztok. -köszöntöttem a két srácot zavarban.
- Szia Rin. -köszöntek egyszerre, Minho nyújtotta a kezét felém.
- Ne, tudom ki vagy. -mondtam mosolyogva, ő pedig csak bólintott.
- Nos hát akkor jó szórakozást! -kacsintott rám Key és elindult ki a bejárati ajtón.
Megráztam a fejem és bezártam az ajtót. Kicsit kínos volt a pillanat, de hát ez megesik. Ahogy megfordultam megláttam, hogy Minho mennyire bámul.
- B-bocsi, máris lezuhanyzok. -mondtam zavartan.
- Nem kell. -morogta.
Odamentem hozzá és megcsókoltam. Erősen belemarkolt a hajamba és hátrafeszítette a fejemet. Őrülten jól csókolt. Aztán a nyakamat kezdte csókolni, de megállt. A fejemet egyre lejjebb kezdte nyomni a felsőtestén, míg el nem értem a számmal az ágyékáig. Megsimítottam a hímvesszőjét és elkezdtem a nadrágját kifelé gombolni. Miután sikeresen túljutottam a feladaton szinte letéptem róla a nadrágot. Óriási méretű hím tagja volt, amitől megállt bennem a szusz is. Az erei duzzadtak voltak és csak az én számat vártak. Megfogtam a farkát és nyelvemet végighúztam a tövétől a hegyéig.
- Ez az.. így nagyon jó. -mondta és élvezkedett tovább.
Bekaptam a makkját és óvatosan szopogatni kezdtem. Nyelvem rakoncátlanul mozgott hímvesszőjén és ő egyre férfiasabb nyögéseket hallatott. Farka egyre nagyobb lett és egyre vastagabb is a kényeztetésem hatására. Megfogta a fejem és aztán eluralkodott rajta a vágy, dugni kezdte a számat. Hihetetlen érzés volt az én számomra is. A lehető legmélyebbre hatolt a számban, anélkül, hogy én öklendeztem volna.
- Rin. Azt hiszem nekem már nem kell sok. -mondta egy morgás kíséretében, amitől én benedvesedtem.
Tényleg nem telt bele kis időbe, az erei megvastagodtak és aztán belelövellte a spermáját a számba. Az első adagot alig tudtam lenyelni, hihetetlenül sok jött, de aztán lecsusszant az összes.

*Hani POV*

Olyan édes volt a kislányunk. Reméltem, hogy kisfiúnk fog majd születni.Bár még nem tudhattam én úgy éreztem. Nemsokkal később megérkezett Minho. Mintha kiszámolta volna mikor vágyunk arra a legjobban hogy hazaérjen. Mosolyogva lépett be az ajtón. A kislányunk rögtön odaszaladt hozzá és megölelte a lábát.
- Appa -kiabálta nevetve.
- Mondd édesem. -emelte fel és puszilta meg, de nem válaszolt. Majd elindultam az én irányomba a konyhába. -Szia drágám.- állt mellém és adott a fejem búbjára egy puszit.
 - Szia. -mondtam neki. -Jól szórakoztatok? -érdeklődtem.
- Igen, elvoltunk Keyyel. -mondta mosolyogva.
-Ennek örülök, akkor üljetek le az asztalhoz. Máris viszem a vacsorát. -utasítottam őket.
- Értettük főnökasszony. -tisztelegtek mind a ketten és leültek.
- Tessék. -szolgáltam fel a vacsorájukat.
- Szeretlek titeket. -minden nap elmondta Minho és örültem neki, hiszen tudtam, hogy igazat mond.
- Saranghae Appa -mondta a kislányunk.
Mindketten nevetni kezdtünk és aztán felvittük a kicsit és lefeküdtünk mi is aludni. Ő a jobb oldalán feküdt én pedig a bal oldalán fekve, fejemet a mellkasához nyomva beszívtam az illatát és megöleltem.
- Én is szeretlek. -ez volt az utolsó mondatom aznapra, mert aztán elaludtam.