2013. március 29., péntek

6. rész

*HaniPOV*
Angol reggeli, én megkóstolnám :3
Reggel már éppen a zuhanyfülkéből jöttem ki, amikor nagy nevetésekre lettem figyelmes. Lassan megtörölköztem, felöltöztem, csak szépen lezseren, hiszen otthon vagyok. Kinyitottam a szoba ajtaját és kiléptem rajta, majd lementem a lépcsőn és megláttam Minhot.
- Szervusz. -mondta és adott egy csókot a homlokomra. ~Istenem, de szeretem ezt!~ gondoltam és mosolyogtam. -Valakinek jó kedve van. -hallottam.
- Hát, egy ilyen család mellett, nem is lehetek szomorú. -mondtam és elindultam a konyhába. Ahol a kislányunk már ott ült a székében és evett. -Wáóó... -esett le az állam, amint megláttam a reggelit.
- Tudod, amikor Key-el Londonban voltunk annak idején, akkor nagyon megtetszett az angol reggeli és gondoltam megmutatom nektek is. -mondta mosolyogva és kihúzta nekem a széket.
Helyet foglaltam az asztalnál és mind ehettünk végre. Kicsit furcsa volt nekem az étel, de nagyon finom és ahogy láttam a kis Mimi-nek is tetszett. Amint befejeztük a pompás reggelit Minho máris ott termett két csésze meleg teával. Amint megkóstoltam elmosolyodtam.
- Isteni ez a mai nap. -jelentettem ki, majd adtam egy puszit Minho szájára.
- Megérdemled. -mondta.
Közösen megteáztunk, majd Minho megkérdezte, hogy mit szólnék hozzá, ha kimennénk a közeli tóhoz. Mondanom sem kell, hogy a kis csaj már ugrott is az ötletre, ezzel eldöntve mindent. Mosolyogva felemeltem és elindultam vele a szobába, ám a lépcső előtt megszédültem és meginogtam, hiába ez a terhesség már nem lesz olyan probléma mentes mint az első. Minho odajött elvette Mimit tőlem és megnézte a homlokomat a tenyerével.
- Lázas pedig nem vagy. -mondta. -Menj csak nyugodtan, én meg felöltöztetem őt.
Bólintottam és már be is mentem az ajtón. Előkapartam egy kellemes nyári ruhát, egy kis topogóval és igyekeztem felvenni. A tükör előtt megálltam melltartóban és bugyiban, a hasamat kezdtem nézegetni. Még nem látszott annyira, olyan volt, mintha éppen jól laktam volna. Felvettem a ruhámat és megnéztem úgy is, majd megsimogattam, éppen akkor lépett be Minho és Mimi. Mimin egy gyönyörű szép kis rózsás rózsaszín ruhácska volt, megtudtam volna zabálni, olyan aranyos volt benne. A kis haja szépen a vállára esett és a mosolya fülig ért. Minhon egy fehér ing volt egy sötétebb nadrággal, gondolhatjátok, mennyire jól nézett ki. Habár tudja mindenki, hogy milyen jó ízlése van. Szóval ott tartottam, hogy elindultunk együtt a tóhoz. Beültünk az autóba és fél óra múlva már ott is voltunk. Kiszálltunk és Mimi meg Minho már rögtön a tó mellett állt meg és a kövekkel kacsázott. Hiába, Minhonak tényleg hiányzik egy kisfiú is az életünkből. De még nem tudom, hogy hogy mondjam el neki, ezt az áldást, amit itt hordok a szívem alatt.

*RinPOV*
Nagyon fáradtan keltem reggel, de az ébresztőm nem engedte, hogy aludjak, plusz a pihenésem is letelt. Ahogy felébredtem mentem lemosni az előző napi lesírt sminket, majd lezuhanyoztam. Zuhanyzás közben megejtettem egy fogmosást, majd kifestettem a körmeimet tűz piros körömlakkal és elmentem megfésülködni és a hajamat lófarokba fogtam. Átvedlettem a köntösből egy szexi szerelésbe, majd sminkeltem. Hirtelen a csengőhangom ütötte meg a fülemet, kiszaladtam a fürdőből és felvettem a telefont.
- Rin, te most velem jössz egy helyre, 10 perc múlva lent várlak. -mondta Woo a telefonba és letette. Ő volt az egyik leggazdagabb kliensem, így muszáj volt engedelmeskednem neki, hiszen bőségesen megjutalmazott mindig. Szóval felvettem a fekete magassarkúm és hozzá ezüst nyakláncot és bokaláncot. Amikor kiléptem az ajtón észrevettem, hogy Woo már várt engem, mosolyogva odasétáltam hozzá és még a kocsiban megcsókolt.
- Hova megyünk? -kérdeztem kíváncsian.
- Majd meglátod. -ennyit mondott csak és már úton is voltunk.
Úgy negyed órát utazhattunk mire végre odaértünk, egy kis házhoz vidd az erdő szélén. Nagyon lakályos volt, annyira elegáns.
Két óra múlva szabadultam el tőle egy köteg pénzzel a pénztárcámban. Hazavitt és megint megcsókolt. Amikor kiszálltam a kocsiból megláttam Keyt, aki az ajtóm előtt ült és a földet nézte. Lassan odakopogtam hozzá és leültem mellé.
- Mondja uram mi a gondja? -kérdeztem, hátha jobb kedvre derítem.
- Oh Rin. Sajnálom a tegnapit, nem kellett volna azt mondanom. -kért bocsánatot.
- Semmi gond. Hiszen így van. -mosolyogtam.
- Te még tudsz mosolyogni rám? -kérdezte. -Imádlak te nő. -ölelt meg.
- Menjünk be. -ajánlottam fel.
- Ne! Inkább menjünk el fagyizni.
- Nem is tudom.. -húztam az agyát.
- Naa, én fizetek.
- Na jó. -egyeztem bele.
Fogta magát felállt és felhúzott engem is a földről. Lassan indultunk el a fagyizóba és Kibum egy pillanatra sem engedte el a kezemet. Bementünk a fagylaltozóba és a kedvencemet kaptam kézbe. Aztán elmentünk az egyik lócához és leltünk. Nagyon sokat nevettünk a bohóckodásaink miatt. Megkérdezte, hogy megkóstolom e a fagyiját, mert valami újat próbált ki, odahajoltam hozzá és belenyaltam, mire fogta és az orromba nyomta mindet. Nagyon szúrósan néztem rá miatta, mire elkezdett ömleni az eső.
- A boszorkány. Már esőt is tudsz csinálni, amikor haragszol? -kérdezte mosolyogva, mire kitörtünk mind a ketten a nevetésben és szaladtunk hazafelé. A házba lihegve vágódtunk be és becsaptam magam mögött az ajtót, majd iszonyatos hangerővel kezdtünk nevetni egymáson. Aztán a nevetésből más lett, valami reményteljesebb. Megcsókolt és aztán egyre csak elvadultak a dolgok, mire észbe kaptunk már elállt az eső és megjelent az égbolton egy szivárvány.

*HaniPOV*
Kerestem egy árnyékosabb helyet, amit végül egy óriási fa alatt találtam meg. Leültem oda és csak figyeltem kettejüket, annyira édesek voltak. Aztán Minho rám nézett és kacsintott, majd mindketten odajöttek hozzám.
- Szeretlek umma. -mondta nekem szerelmünk gyümölcse.
- Én is szeretlek. -öleltem meg mosolyogva.
- Hoztunk valamit enni? -kérdezte a kis bélpoklos, aki nagyon hasonlított az apukájára.
- Azt hiszem van a kocsiban egy kis keksz és üdítő. Máris hozom. Mondtam és fel akartam állni, de Minho  nem hagyta.
- Hagyd csak majd én megyek. -mosolygott rám biztatóan.
Úgy is lett, ő elindult, mi pedig társasjátékozni kezdtünk, majd 2 kör után elkezdtem rajta gondolkozni, hogy hová is tűnhetett Minho. Éppen hogy elgondolkoztam már ott is termett egy sütivel -ami inkább torta, de állítása szerint süti- a kezében. 
- Saengil chukha hamnida! -mondta Minho és Mimi pedig elkezdte énekelni a happy birthday to you-t.
- Ó köszönöm. -mondtam megilletődve. -Már majdnem elfelejtettem, hogy egy vénlány vagyok.- mondtam mire nevetni kezdett Minho.
- Vénlány, hát hogyne. -mondta és közelebb jött, majd megcsókolt. -Gyerünk vénlány, vágd felfelé a sütit.
Úgy tettem, majd jól laktunk mindannyian a tortával és Miminek különösen ízlett. Estig játszottunk hárman a fűben és Minho bevitt csónakkal a tó közepére. Annyira meseszerű volt minden, de aztán napnyugtakor hazaindultunk. Otthon megfürdettem Mimit, majd bevittem a szobába és meséltem neki, hogy elaludjon. Amikor készen lettem Minho már az ajtóban várt.
- Gyere, ejtsünk meg mi is egy kellemes pihenést. -mondta és behúzott a fürdőszobába.
Belépve megéreztem a narancs illatú illatgyertyák illatát és megláttam az elkészített kádat. Fehér rózsaszirmok voltak a vízben és a kádhoz egy kis gyertyaút vezetett. Minho becsukta az ajtót, majd megcsókolt, a csókunknak csak a levegőhiány vetett véget. Aztán levetkőztetett, majd megvárta, amíg én is levetkőztettem, aztán felemelt a karjaiba és beleültetett a vízbe, aztán pedig mögém ült.

2013. március 24., vasárnap

5. rész


*RinPOV*
Azt hiszem szerelmes lettem Kibumba. Nem tudtam kiverni a fejemből egy percre sem az eltelt éjszakát. A nap sugarai belopóztak a roló résein, én pedig a fejemet a párna alá dugtam, hogy ne közelíthessenek az arcomhoz a fénysugarak. Azonban pár perc múlva csörgött a telefonomon az ébresztő. Nagyvonalúan lesöpörtem az ágyról a földre, így az szét esett, én pedig elértem a célomat: aludhattam tovább. Gőzöm sincs mennyit aludtam, de végül felkeltem, mert kipattantak a szemeim a gyomrom korgására. Lassan elcsúsztam az ágy végéhez és felvettem a mamuszom, majd lekullogtam a konyhába, hogy összeüssek valami ehetőt. Jobban szerettem, amikor Key csinál nekem reggelit, de az ritka pillanatok egyike szokott lenni. Ahogy megcsináltam a müzlimet leültem az étkező pulthoz és bekapcsoltam a TV-t. Valami hülye mese ment rajta, nem ismertem, de reggeli közben elment egynek. Aztán ahogy befejeztem gyorsan elmostam magam után és szaladtam fogat mosni.Fogmosás közben eldöntöttem, hogy elmegyek vásárolni, tegnap úgyis keményen dolgoztam.
A boltban járkálva szebbnél szebb ruhákat találtam. Egy nagyon aranyos pink színű koktélruhát is, a régi énem biztos szerette volna, sőt talán még most is szereti, de én valami szexit, valami nőeset kerestem. Megkértem az eladót, hogy segítsen nekem ruhát keresni, elvégre férfi, meg tudja mondani, hogy mi jön be neki, meg mi nem. Hosszas kutakodás és próbálgatás után egy kék színű ruha mellett döntöttünk. Ahogy megvettem már mentem is cipőt venni hozzá, mivel különc vagyok azt hiszem rögtön egy vörös cipőbe estem bele. A ruhával is jól mutatott, bár a meleg színt a hideggel nem tanácsos összeválogatni, legalábbis Key szerint, de engem érdekelt már, nekem úgy tetszett, ezért meg is vettem. Útközben hazafelé kismillió ember megnézett, én pedig csak mosolyogtam rájuk. Tudtam, hogy iszonyat jól nézek ki, nem kell félreérteni, nem voltam egoista, de elvégre egy jó hírű prosti ad magára nem?!
Hazatérve levágódtam a kanapéra és nevetni kezdtem, bár nem tudom mitől volt olyan jó kedvem. A nevetést egy csengőhang szakította meg, Kibum hívott.
- Na mizu édes? -szólt bele a telefonba. ~Édes?!?~
- Szia Kibum, semmi, voltam vásárolni ma. Veled? -kérdeztem vissza udvariasan.
- Nem szakítottam meg semmit, ugye?
- Dehogy is, ma nem dolgozom. -avattam be.
- Remek! -kiáltott fel. -Akkor gyere el velünk a parkba később.
- Oh, rendben van, csak megcsinálom a hajam.
- Az új rucidba gyere és a hajad is legen gyönyörű. -hallottam ahogy nevet.
- Jó jó apuci. mindent úgy teszek, ahogy mondod. -fújtam egyet a levegőbe.
- Mennyi idő, míg elkészülsz?
- Sietek, de legalább egy óra. -mondtam neki.
- Akkor kettőre érted megyek. -mondta és már le is csapta a telefont.
Ránéztem az órára és már fél egy volt. Elkerekedtek a szemeim és gyorsan felszaladtam a szobába a hajsütőmért és azzal együtt a fürdőbe. Amilyen gyorsan csak tudtam besütöttem a hajam, így rövidebb lett, de nagyon jól állt szerintem. Mire készen lettem fél kettőt ütött az óra. Gyorsan beletúrtam és szétráztam a loknikat, azt hiszem soha nem néztem még ki olyan jól azelőtt és ez a mosolyomon is látszott. Gyorsan kihúztam a szemem feketével és kifestettem az ajkaimat pirosra, amikor a tükörbe pillantottam rájöttem, hogy egy masni még kell a hajamba, így gyorsan tettem bele azt is. Pontban kettőre lettem mindennel készen és miközben felvettem vissza a magassarkút megláttam a barátsággyűrűt, amit Keytől kaptam 1 éve. Azt mondta, hogy örökké barátok maradunk bármit is történjék. Amikor kinyitottam az ajtót, pont akkor állt be Kibum a kocsival.
- Szia drága, lélegzetelállító vagy, mint ahogy azt tőled megszokhattuk. -bókolt nekem, majd elindultunk.

*HaniPOV*
Reggel a kislányunk sírására keltem fel. Odaszaladtam hozzá és kivettem a babaágyból. A kezemben kicsit megnyugodott, de én azért a biztonság kedvéért énekeltem neki csendesen. Mire észbe kaptunk már Minho ott állt mögöttünk és hátulról ölelt minket, miközben énekelt velünk.
-Good morning ladies. -köszöntött elbűvölő mosolyával és kócos hajával.
- Neked is. -mondtam és adtam a szájára egy puszit.
- Ma park?- kérdezte a kicsi lány.
- Hááát.... appa van valami dolgod ma? - kérdeztem.
- Nincs, azt hiszem. Felhívom Kibumot, hogy menjünk együtt és érezzük jól magunkat.
- Rendben. -bólintottam. -Akkor úgy látszik ez is a te napod csajszi. -pusziltam homlokon.
- Saranghae umma -énekelte és megölelt.
Ahogy felöltöztettem bekapcsoltam a zenét és táncolni kezdtünk a szobában, jött a Gangnam Style, mire apuci is feljött és hárman táncoltuk. Ahogy vége lett kimerülve ültünk le mind a hárman a földre. Minho közölte, hogy Key elfog jönni és egy barátnőjét is hozza. ~Végre, neki is van valakije.~ gondoltam és mosolyogtam. Megreggeliztünk és sok sok játszás és takarítás után el is jött az a fél kettő. Felöltöztettem a kicsit és mi is felöltöztünk Minhoval, mivel ő hamarabb elkészült, ezért kivitte a kicsi biciklijét a járdára, azt amit közösen vettünk neki 2 éves születésnapjára. Kis tricikli volt még, de ő nagyon szerette. Rövidesen el is értünk a parkba, hiszen pár percre van tőlünk. Leültünk az egyik padra egy fa árnyéka alá és vártunk Keyt és azt a valakit. Rövidesen megláttuk Key királykék autóját és benne egy aranyosnak tűnő lánykát. Vártuk, hogy leparkoljanak és odajöjjenek. Ahogy kiszállt a lány, nekem egyből az jutott eszembe, hogy ronda ízlése van és hogy Key miért nem szólt rá. Aztán láttam, hogy valamin veszekedtek.
- Hányszor mondtam már neked, hogy a kék és a piros nem okés együtt? -kérte számon a csajt.
- Neked lehet, nekem viszont tökéletes választás, nézd milyen jól áll rajtam ez a két szín együtt. -mondta a lány és egy csodás mosoly kíséretében és megfordult Key előtt.
- Jó nem vitatkozom. -adta meg magát a Díva.- Sziasztok. -köszönt nekünk Key.
- Heló -köszönt a lány.
- Rin, ők itt Minho és családja. Név szerint: a szépséges hölgy az úr jobbján a felesége, Hani. -mondta és adott nekem egy szál napraforgót. -A kicsi lány az édes kislányuk SeungMi, de csak Mimi és Minhot meg már ismered. -mutatott be minket.
- Sziasztok. Park Rin vagyok. -mondta mosolyogva és kezet nyújtott nekünk.
Minho szemei kiugrottak a helyéről, biztos megváltozott Rin mióta utoljára találkoztak.
- Ti együtt vagytok? -kérdeztem meg, mire egymásra néztek.
- Nem. -vágták rá egyszerre.- Az én munkámban ilyesmi nem megengedett, kivéve, ha az ember jól kezeli és elfogadja a tényeket. -fejezte be Rin, majd odafordult Mimi-hez és játszani kezdtek.
Egész estig ott voltunk a parkba, majd sötétedéskor hazaindultunk mindnyájan. Ahogy egyre jobban feloldódott Rin kezdtem megkedvelni, plusz az én kicsikémmel is nagyon jól bánt. Hazaérve Minhon volt a sor, hogy megfürdesse a kicsit, így én összefogtam a hajam és bebújtam pizsiben az ágyba és elővettem a kedvenc könyvemet olvasni. Fogalmam sincs mikor aludhattam el, csak arra emlékszem hogy Minho vizes hajjal mosolyog rám és kiveszi a kezemből a könyvet, majd mellém fekszik és együtt alszunk el.

*RinPOV*
Key-el kicsit összevesztünk a kinézetemet illetően, de beadta a derekát és feladta a veszekedést. Amikor megláttam, hogy Minho az akivel találkozunk és, hogy a családja is vele van meghűlt a vér az ereimben. Egy pillanatra lefagyott a mosoly az arcomról, amikor bemutatta Kibum nekem őket és megláttam azt a tüneményt, aki a napraforgóval játszott az anyja kezében. ~Mit tettem én múltkor?~ gondoltam, de el kellett rejtenem az érzéseimet az arcomról, ezért visszaerőltettem egy mosolyt. Elkezdtem játszani a kicsivel és egészen estig ott voltunk, ha nem néztem Minhora, akkor nem jutott eszembe az egész, így kicsit felengedtem. Aztán ők elmentek játszani a fűbe a kicsivel, mi meg ott maradtunk Hanival. folyamatosan Key-t bámultam és ez feltűnt neki.
- Szereted őt? -kérdezte hirtelen, amire kicsit megijedtem.
- Talán, azt hiszem. De mondtam már... -félbeszakított.
- Igen hallottam, hogy a te munkádban nem megengedett. Mit dolgozol?
- Azt sajnos nem mondhatom meg, nem szupertitkos, de nem szeretnélek ezzel terhelni. -mondtam neki, bólintott.
Mérges lettem Key-re amiért odavitt, hogy velük találkozzam és bűntudatom legyen meg az egész, hogy ennyi mindent kelljen eláruljak magamról. Hazafelé menet a kocsiban nem szóltam hozzá egy szót sem. Aztán amikor kiszálltam a kocsiból, hallottam ahogy utánam jön. Kinyitottam az ajtót és az orra előtt bevágtam, mire ő pedig kivágta és belépett rajta.
- Rin! Áruld el mi a fene bajod van! -mordult rám.
- Hogy képzelted azt, hogy elviszel, hogy találkozzam a családjával? Eddig is szégyelltem magam amiért családapa, de hogy még ilyen kicsi a gyermeke és minden. -borultam ki.
- De te magad mondtad, hogy semmi olyan nem történt köztetek.
- Igen, mert nem is. De akkor is Kibum, családos, ráadásul Hani tudni szeretné, hogy ki vagyok és miféle. Nem mehetek úgy oda mindenkihez, hogy hé én egy büdös ribanc vagyok!! -kiabáltam le Kibumot.
- Mondtam már, hogy szexi vagy göndör hajjal? -kérdezte teljesen eltérve a tárgytól.
- Ez hogy jön ide? -kiabáltam tovább.
- És őrülten szexi vagy, amikor mérges vagy. -mondta és erőszakkal megcsókolt. -Különben is, az én ribancom vagy! -mondta és kilépett az ajtón.
Lerogytam az ajtó mellé és sírni kezdtem. A reggelem gyönyörűen kezdődött és így ér véget. A szerelmem kijelenti, hogy én csak egy ribanc vagyok. Minden erőmet összeszedtem és felvonszoltam magam a szobámba, ahogy voltam voltam ledőltem az ágyba és el is aludtam.

2013. március 22., péntek

4. rész




*Hani POV*
Reggel mikor felkeltem egyedül találtam magam az ágyban. Ahogy körülnéztem a kicsit sem láttam sehol, így lementem a konyhába. Megláttam, hogy ott a finom reggeli az ebédlőasztalon és hogy Minho kezében van a lányunk és elindulnak felém.
- Pont most akartunk felébreszteni. -mondta Minho mosolyogva és megcsókolt, én csak mosolyogtam.
- Meglepetés! -kiáltotta a kislányunk nevetve. Odamentem és megpusziltam a homlokát.
- Akkor együnk. -mondtam és leültünk enni.
Hosszasan nyammogtunk a reggelin, a kicsi lány már összemaszatolta magát. Ahogy befejeztem az étkezést felálltam, elpakoltam a lányom és az én tányéromat a mosogatóba és felemeltem a lányomat az etetőszékből.
- Gyere, menjünk mosakodjunk meg. -mondtam neki szelíden.
- Nem! -kiáltott rám mogorván és tüntetőleg elfordította a fejét.
- De gyere,gyorsan megmosakodunk és utána játszunk. -mondtam mosolyogva hátha meggyőzöm.
- Nem! Nem! Nem! -ellenkezett továbbra is.
- Ahhj.. mi lesz velem ha nagyobb leszel? -kérdeztem idegesen, mire odajött Minho hozzánk.
- Majd megneveljük. -magyarázta. -Gyere kislány, megmossuk a pofikádat, aztán ha jól viselkedsz apa elvisz téged meg anyát a cirkuszba és délután piknikezhetünk. -mondta szelíden, mire lányunk szinte beleugrott az ölébe. ~Ez a férfi mindenhez ért, engem is valahogyan így csábított el.~ gondoltam, majd nevettem.
Úgy is lett, ahogyan befejezte Minho a kicsi rendbehozását öltözni kezdtünk. Én  elvittem a kicsit felöltözni, hogy Mnho nyugodtan öltözzön. Adtam rá egy nagyon aranyos világoskék mintás kis fehér ruhácskát, míg Minho a világoskék nadrágját egy szürke mintás fehér pólóval én pedig felvettem a kedvenc nyár ruhámat. Nem sokkal később, már fél után jártunk a cirkusz felé. Amikor odaértünk Minho vett 3 jegyet és leültünk a negyedik sorban, hogy se túl távol ne legyünk se túl közel. Még 20 perc volt a kezdésig, ezért Mnho a kicsivel elment körül nézni, amikor visszajöttek megláttam náluk vattacukrot és játékokat.
- El fogod kényeztetni. -mondtam szemrehányás képen, mire Minho megcsókolt. -Értettem, mire akarsz kilyukadni. -mondtam mosolyogva. -Hozol nekem is vatta cukrot? -kérdeztem, annyira megkívántam. Bólintott és el is ment vattacukorért, épp a kezdés előtt ért vissza.
- Tessék, te nagy gyerek. -mondta és miközben odaadta mosolygott.
Hirtelen leoltódtak a lámpák és csak a porondra irányulók égtek, a kicsi lány pedig izgatott lett. Aztán előlépett egy bohóc és vicces trükköket mutatott be. Egy kicsi kocsin jött be, majd elesett és hasonló mutatványokkal szórakoztatott. A második fellépő egy levegőakrobata volt. A pici tátott szájjal bámulta és teljesen le volt nyűgözve. A harmadik egy állat idomár volt, voltak a porondon idomított cicát, kutyák és még oroszlán meg kígyó is. El sem tudom hinni, hogy mennyi aranyos trükkre meg lehet tanítani az állatokat. Még sok ilyen érdekes mutatványos volt, de nekem legjobban a tűzzel játszadozó emberkék tetszettek és persze a bűvész. Valószínűleg tényleg örökre gyermek maradok, annyira le tudnak nyűgözni. Éppen a park irányába sétáltunk, amikor a kislány hirtelen megszólalt.
- Én is olyan levegőben táncoló ügyes felnőtt akarok lenni, ha nagy leszek. -mondta vidáman. Minhoval egymásra néztünk és mosolyogva közöltük vele, hogy nem állunk az útjába, persze tudtuk, hogy ez az álom hamar elillan.
A parkba érve leterítettem a kis piknikes piros kockás kendőt a földre és ráültettem a kicsit. Minho levette róla a kis cipőcskéjét és amíg én az uzsonnát csináltam ők aranyosan szaladgáltak a fűben. Amikor befejeztem odahívtam őket. A pici lány beült apuci ölébe én pedig velük szemben ülve etettem mindkettőjüket.
- Olyan aranyosak vagytok! -bukott ki a számon hirtelen.
- Ti vagytok aranyosak, nálatok aranyosabb lányokat illetve nőket, ha akarnék sem találnék. Örülök neki, hogy vagytok nekem. -mondta Minho mosolyogva, mire a kicsi megölelte. Egész délután ott voltunk a parkban, Minho mint kiderült vitte a focilabdáját is és a kicsivel ott rugdosták. ~Azért egy kis fiússág belefér, de nemsokára úgyis jön a kis trónörökös.~ mosolyogtam magamban és megsimogattam a hasamat. Én voltam a bíró és természetesen mindig a kicsi nyert, nem is én lettem volna. Nagyon sokat nevettünk, aztán, amikor elkezdett beesteledni elindultunk haza. Szerencsére csak negyed órára laktunk onnan, de a kicsi fáradt volt és Minho ölbe vette, ahol később el is aludt, amíg hazaértünk. Mondtam Minhonak, hogy vigye fel és óvatosan öltöztesse át, amíg én elpakolom a holmikat, aztán megyek én is, bólintott.
Tettem- vettem, pakolgattam, de le kellett ülnöm az egyik székre, mert megszédültem. Minho pont akkor jött le a lépcsőn és látva ezt hozzám sietett és megfogta a kezemet.
- Minden rendben szerelmem? -kérdezte aggódva.
- Persze csak egy kicsit megszédültem. -mondtam a szemébe mosolyogva, nem hazudtam ugye bár.
- Gyere veszünk egy meleg fürdőt és utána lefekszünk mi is aludni. -mondta és ellenkezést nem tűrve felvett karjaiba és becipelt a fürdőbe.
Amint megfürödtünk köntösbe burkolózva rögtön elindultunk a szoba felé felvenni néminemű ruhát. Nem értem a felsőbb polcokat, ahol a pólóim álltak, mióta megszületett a kicsi, így nyújtóztam, de semmi. Minho suttyomban mögém lopózott és levette nekem az egyik pólót. Megfordultam és a mellkasához nyomtam a fejem, mire megölelt, majd az ágy felé vonszolt. Ahogy ágyat értünk betakart és átkarolt.
- Szeretlek édesem, jó éjszakát.- suttogta a fülembe.

*RinPOV*
Reggel hamarabb keltem Keytől és ellenőriztem, hogy ott van e még, vagy csak álmodtam, hogy ő újra hozzám ért. Mosolyogtam a látványtól. Ott feküdt mellettem meztelenül még mindig és csak a takaró takarta. Ahogy közelebbről megnéztem észrevettem, hogy kifolyt a nyála és úgy alszik, mint egy kisgyerek. Óvatosan megtámaszkodtam, hogy mindenhol fedett legyek takaróval és bámulni kezdtem őt. Nem telt el sok idő, ő máris résnyire nyitotta a szemeit és rám mosolygott.
- Azt hittem álmodtam. -mondtam neki mosolyogva.
- Jó reggelt neked is. -hagyta figyelmen kívül a kijelentésemet.
- Csináljunk reggelit, aztán mennem kell dolgozni, ahogyan neked is kellene. -mondta elgondolkozva.
- D én nem akarok.Úgyse tudja senki azt a hatást elérni, amit te tegnap. -hisztiztem, majd észbe kapva gyorsan befogtam a számat.
- Tessék? Nem hallottam. -kiáltotta a fürdőből, miközben fogat mosott.
- Semmi semmi, csak hogy te csinálod a reggelit. -töröltem meg a homlokom. ~Hála az égnek!~ gondoltam.
- Jaj te nő. Rendben van. -egyezett bele nagy örömömre. Tényleg nem volt hozzá kedvem.
Amikor kijött a fürdőből, akkor vettem felfelé a nadrágomat és ő rácsapott a fenekemre, majd hozzám simulva adott egy puszit a vállamra.
- Lent megvárlak. -suttogta a fülembe. Meleg leheletétől kirázott a hideg. Annyira kellemes volt.
Reggeli után Kibum elment én pedig megkaptam az első hívásomat a klienstől. Gyorsan elmentem lezuhanyoztam és leborotváltam mindenemet, nehogy ebben leleddzék a baj. Nem sokkal később meg is érkezett, aztán a következő, majd a következő. Hát nem tudtam olyan dolgokat nyújtani nekem, mint Kibum, de végül is ez a munkám, ő pedig az eltitkolt szerelmem.