4. rész

*Hani POV*
Reggel mikor felkeltem egyedül találtam magam az ágyban. Ahogy körülnéztem a kicsit sem láttam sehol, így lementem a konyhába. Megláttam, hogy ott a finom reggeli az ebédlőasztalon és hogy Minho kezében van a lányunk és elindulnak felém.
- Pont most akartunk felébreszteni. -mondta Minho mosolyogva és megcsókolt, én csak mosolyogtam.
- Meglepetés! -kiáltotta a kislányunk nevetve. Odamentem és megpusziltam a homlokát.
- Akkor együnk. -mondtam és leültünk enni.
Hosszasan nyammogtunk a reggelin, a kicsi lány már összemaszatolta magát. Ahogy befejeztem az étkezést felálltam, elpakoltam a lányom és az én tányéromat a mosogatóba és felemeltem a lányomat az etetőszékből.
- Gyere, menjünk mosakodjunk meg. -mondtam neki szelíden.
- Nem! -kiáltott rám mogorván és tüntetőleg elfordította a fejét.
- De gyere,gyorsan megmosakodunk és utána játszunk. -mondtam mosolyogva hátha meggyőzöm.
- Nem! Nem! Nem! -ellenkezett továbbra is.
- Ahhj.. mi lesz velem ha nagyobb leszel? -kérdeztem idegesen, mire odajött Minho hozzánk.
- Majd megneveljük. -magyarázta. -Gyere kislány, megmossuk a pofikádat, aztán ha jól viselkedsz apa elvisz téged meg anyát a cirkuszba és délután piknikezhetünk. -mondta szelíden, mire lányunk szinte beleugrott az ölébe. ~Ez a férfi mindenhez ért, engem is valahogyan így csábított el.~ gondoltam, majd nevettem.
Úgy is lett, ahogyan befejezte Minho a kicsi rendbehozását öltözni kezdtünk. Én  elvittem a kicsit felöltözni, hogy Mnho nyugodtan öltözzön. Adtam rá egy nagyon aranyos világoskék mintás kis fehér ruhácskát, míg Minho a világoskék nadrágját egy szürke mintás fehér pólóval én pedig felvettem a kedvenc nyár ruhámat. Nem sokkal később, már fél után jártunk a cirkusz felé. Amikor odaértünk Minho vett 3 jegyet és leültünk a negyedik sorban, hogy se túl távol ne legyünk se túl közel. Még 20 perc volt a kezdésig, ezért Mnho a kicsivel elment körül nézni, amikor visszajöttek megláttam náluk vattacukrot és játékokat.
- El fogod kényeztetni. -mondtam szemrehányás képen, mire Minho megcsókolt. -Értettem, mire akarsz kilyukadni. -mondtam mosolyogva. -Hozol nekem is vatta cukrot? -kérdeztem, annyira megkívántam. Bólintott és el is ment vattacukorért, épp a kezdés előtt ért vissza.
- Tessék, te nagy gyerek. -mondta és miközben odaadta mosolygott.
Hirtelen leoltódtak a lámpák és csak a porondra irányulók égtek, a kicsi lány pedig izgatott lett. Aztán előlépett egy bohóc és vicces trükköket mutatott be. Egy kicsi kocsin jött be, majd elesett és hasonló mutatványokkal szórakoztatott. A második fellépő egy levegőakrobata volt. A pici tátott szájjal bámulta és teljesen le volt nyűgözve. A harmadik egy állat idomár volt, voltak a porondon idomított cicát, kutyák és még oroszlán meg kígyó is. El sem tudom hinni, hogy mennyi aranyos trükkre meg lehet tanítani az állatokat. Még sok ilyen érdekes mutatványos volt, de nekem legjobban a tűzzel játszadozó emberkék tetszettek és persze a bűvész. Valószínűleg tényleg örökre gyermek maradok, annyira le tudnak nyűgözni. Éppen a park irányába sétáltunk, amikor a kislány hirtelen megszólalt.
- Én is olyan levegőben táncoló ügyes felnőtt akarok lenni, ha nagy leszek. -mondta vidáman. Minhoval egymásra néztünk és mosolyogva közöltük vele, hogy nem állunk az útjába, persze tudtuk, hogy ez az álom hamar elillan.
A parkba érve leterítettem a kis piknikes piros kockás kendőt a földre és ráültettem a kicsit. Minho levette róla a kis cipőcskéjét és amíg én az uzsonnát csináltam ők aranyosan szaladgáltak a fűben. Amikor befejeztem odahívtam őket. A pici lány beült apuci ölébe én pedig velük szemben ülve etettem mindkettőjüket.
- Olyan aranyosak vagytok! -bukott ki a számon hirtelen.
- Ti vagytok aranyosak, nálatok aranyosabb lányokat illetve nőket, ha akarnék sem találnék. Örülök neki, hogy vagytok nekem. -mondta Minho mosolyogva, mire a kicsi megölelte. Egész délután ott voltunk a parkban, Minho mint kiderült vitte a focilabdáját is és a kicsivel ott rugdosták. ~Azért egy kis fiússág belefér, de nemsokára úgyis jön a kis trónörökös.~ mosolyogtam magamban és megsimogattam a hasamat. Én voltam a bíró és természetesen mindig a kicsi nyert, nem is én lettem volna. Nagyon sokat nevettünk, aztán, amikor elkezdett beesteledni elindultunk haza. Szerencsére csak negyed órára laktunk onnan, de a kicsi fáradt volt és Minho ölbe vette, ahol később el is aludt, amíg hazaértünk. Mondtam Minhonak, hogy vigye fel és óvatosan öltöztesse át, amíg én elpakolom a holmikat, aztán megyek én is, bólintott.
Tettem- vettem, pakolgattam, de le kellett ülnöm az egyik székre, mert megszédültem. Minho pont akkor jött le a lépcsőn és látva ezt hozzám sietett és megfogta a kezemet.
- Minden rendben szerelmem? -kérdezte aggódva.
- Persze csak egy kicsit megszédültem. -mondtam a szemébe mosolyogva, nem hazudtam ugye bár.
- Gyere veszünk egy meleg fürdőt és utána lefekszünk mi is aludni. -mondta és ellenkezést nem tűrve felvett karjaiba és becipelt a fürdőbe.
Amint megfürödtünk köntösbe burkolózva rögtön elindultunk a szoba felé felvenni néminemű ruhát. Nem értem a felsőbb polcokat, ahol a pólóim álltak, mióta megszületett a kicsi, így nyújtóztam, de semmi. Minho suttyomban mögém lopózott és levette nekem az egyik pólót. Megfordultam és a mellkasához nyomtam a fejem, mire megölelt, majd az ágy felé vonszolt. Ahogy ágyat értünk betakart és átkarolt.
- Szeretlek édesem, jó éjszakát.- suttogta a fülembe.

*RinPOV*
Reggel hamarabb keltem Keytől és ellenőriztem, hogy ott van e még, vagy csak álmodtam, hogy ő újra hozzám ért. Mosolyogtam a látványtól. Ott feküdt mellettem meztelenül még mindig és csak a takaró takarta. Ahogy közelebbről megnéztem észrevettem, hogy kifolyt a nyála és úgy alszik, mint egy kisgyerek. Óvatosan megtámaszkodtam, hogy mindenhol fedett legyek takaróval és bámulni kezdtem őt. Nem telt el sok idő, ő máris résnyire nyitotta a szemeit és rám mosolygott.
- Azt hittem álmodtam. -mondtam neki mosolyogva.
- Jó reggelt neked is. -hagyta figyelmen kívül a kijelentésemet.
- Csináljunk reggelit, aztán mennem kell dolgozni, ahogyan neked is kellene. -mondta elgondolkozva.
- D én nem akarok.Úgyse tudja senki azt a hatást elérni, amit te tegnap. -hisztiztem, majd észbe kapva gyorsan befogtam a számat.
- Tessék? Nem hallottam. -kiáltotta a fürdőből, miközben fogat mosott.
- Semmi semmi, csak hogy te csinálod a reggelit. -töröltem meg a homlokom. ~Hála az égnek!~ gondoltam.
- Jaj te nő. Rendben van. -egyezett bele nagy örömömre. Tényleg nem volt hozzá kedvem.
Amikor kijött a fürdőből, akkor vettem felfelé a nadrágomat és ő rácsapott a fenekemre, majd hozzám simulva adott egy puszit a vállamra.
- Lent megvárlak. -suttogta a fülembe. Meleg leheletétől kirázott a hideg. Annyira kellemes volt.
Reggeli után Kibum elment én pedig megkaptam az első hívásomat a klienstől. Gyorsan elmentem lezuhanyoztam és leborotváltam mindenemet, nehogy ebben leleddzék a baj. Nem sokkal később meg is érkezett, aztán a következő, majd a következő. Hát nem tudtam olyan dolgokat nyújtani nekem, mint Kibum, de végül is ez a munkám, ő pedig az eltitkolt szerelmem.