*RinPOV*
Azt hiszem szerelmes lettem Kibumba. Nem tudtam kiverni a fejemből egy percre sem az eltelt éjszakát. A nap sugarai belopóztak a roló résein, én pedig a fejemet a párna alá dugtam, hogy ne közelíthessenek az arcomhoz a fénysugarak. Azonban pár perc múlva csörgött a telefonomon az ébresztő. Nagyvonalúan lesöpörtem az ágyról a földre, így az szét esett, én pedig elértem a célomat: aludhattam tovább. Gőzöm sincs mennyit aludtam, de végül felkeltem, mert kipattantak a szemeim a gyomrom korgására. Lassan elcsúsztam az ágy végéhez és felvettem a mamuszom, majd lekullogtam a konyhába, hogy összeüssek valami ehetőt. Jobban szerettem, amikor Key csinál nekem reggelit, de az ritka pillanatok egyike szokott lenni. Ahogy megcsináltam a müzlimet leültem az étkező pulthoz és bekapcsoltam a TV-t. Valami hülye mese ment rajta, nem ismertem, de reggeli közben elment egynek. Aztán ahogy befejeztem gyorsan elmostam magam után és szaladtam fogat mosni.Fogmosás közben eldöntöttem, hogy elmegyek vásárolni, tegnap úgyis keményen dolgoztam.
A boltban járkálva szebbnél szebb ruhákat találtam. Egy nagyon aranyos pink színű koktélruhát is, a régi énem biztos szerette volna, sőt talán még most is szereti, de én valami szexit, valami nőeset kerestem. Megkértem az eladót, hogy segítsen nekem ruhát keresni, elvégre férfi, meg tudja mondani, hogy mi jön be neki, meg mi nem. Hosszas kutakodás és próbálgatás után egy kék színű ruha mellett döntöttünk. Ahogy megvettem már mentem is cipőt venni hozzá, mivel különc vagyok azt hiszem rögtön egy vörös cipőbe estem bele. A ruhával is jól mutatott, bár a meleg színt a hideggel nem tanácsos összeválogatni, legalábbis Key szerint, de engem érdekelt már, nekem úgy tetszett, ezért meg is vettem. Útközben hazafelé kismillió ember megnézett, én pedig csak mosolyogtam rájuk. Tudtam, hogy iszonyat jól nézek ki, nem kell félreérteni, nem voltam egoista, de elvégre egy jó hírű prosti ad magára nem?!
Hazatérve levágódtam a kanapéra és nevetni kezdtem, bár nem tudom mitől volt olyan jó kedvem. A nevetést egy csengőhang szakította meg, Kibum hívott.
- Na mizu édes? -szólt bele a telefonba. ~Édes?!?~
- Szia Kibum, semmi, voltam vásárolni ma. Veled? -kérdeztem vissza udvariasan.
- Nem szakítottam meg semmit, ugye?
- Dehogy is, ma nem dolgozom. -avattam be.
- Remek! -kiáltott fel. -Akkor gyere el velünk a parkba később.
- Oh, rendben van, csak megcsinálom a hajam.
- Az új rucidba gyere és a hajad is legen gyönyörű. -hallottam ahogy nevet.
- Jó jó apuci. mindent úgy teszek, ahogy mondod. -fújtam egyet a levegőbe.
- Mennyi idő, míg elkészülsz?
- Sietek, de legalább egy óra. -mondtam neki.
- Akkor kettőre érted megyek. -mondta és már le is csapta a telefont.
Ránéztem az órára és már fél egy volt. Elkerekedtek a szemeim és gyorsan felszaladtam a szobába a hajsütőmért és azzal együtt a fürdőbe. Amilyen gyorsan csak tudtam besütöttem a hajam, így rövidebb lett, de nagyon jól állt szerintem. Mire készen lettem fél kettőt ütött az óra. Gyorsan beletúrtam és szétráztam a loknikat, azt hiszem soha nem néztem még ki olyan jól azelőtt és ez a mosolyomon is látszott. Gyorsan kihúztam a szemem feketével és kifestettem az ajkaimat pirosra, amikor a tükörbe pillantottam rájöttem, hogy egy masni még kell a hajamba, így gyorsan tettem bele azt is. Pontban kettőre lettem mindennel készen és miközben felvettem vissza a magassarkút megláttam a barátsággyűrűt, amit Keytől kaptam 1 éve. Azt mondta, hogy örökké barátok maradunk bármit is történjék. Amikor kinyitottam az ajtót, pont akkor állt be Kibum a kocsival.
- Szia drága, lélegzetelállító vagy, mint ahogy azt tőled megszokhattuk. -bókolt nekem, majd elindultunk.
*HaniPOV*
Reggel a kislányunk sírására keltem fel. Odaszaladtam hozzá és kivettem a babaágyból. A kezemben kicsit megnyugodott, de én azért a biztonság kedvéért énekeltem neki csendesen. Mire észbe kaptunk már Minho ott állt mögöttünk és hátulról ölelt minket, miközben énekelt velünk.
-Good morning ladies. -köszöntött elbűvölő mosolyával és kócos hajával.
- Neked is. -mondtam és adtam a szájára egy puszit.
- Ma park?- kérdezte a kicsi lány.
- Hááát.... appa van valami dolgod ma? - kérdeztem.
- Nincs, azt hiszem. Felhívom Kibumot, hogy menjünk együtt és érezzük jól magunkat.
- Rendben. -bólintottam. -Akkor úgy látszik ez is a te napod csajszi. -pusziltam homlokon.
- Saranghae umma -énekelte és megölelt.
Ahogy felöltöztettem bekapcsoltam a zenét és táncolni kezdtünk a szobában, jött a Gangnam Style, mire apuci is feljött és hárman táncoltuk. Ahogy vége lett kimerülve ültünk le mind a hárman a földre. Minho közölte, hogy Key elfog jönni és egy barátnőjét is hozza. ~Végre, neki is van valakije.~ gondoltam és mosolyogtam. Megreggeliztünk és sok sok játszás és takarítás után el is jött az a fél kettő. Felöltöztettem a kicsit és mi is felöltöztünk Minhoval, mivel ő hamarabb elkészült, ezért kivitte a kicsi biciklijét a járdára, azt amit közösen vettünk neki 2 éves születésnapjára. Kis tricikli volt még, de ő nagyon szerette. Rövidesen el is értünk a parkba, hiszen pár percre van tőlünk. Leültünk az egyik padra egy fa árnyéka alá és vártunk Keyt és azt a valakit. Rövidesen megláttuk Key királykék autóját és benne egy aranyosnak tűnő lánykát. Vártuk, hogy leparkoljanak és odajöjjenek. Ahogy kiszállt a lány, nekem egyből az jutott eszembe, hogy ronda ízlése van és hogy Key miért nem szólt rá. Aztán láttam, hogy valamin veszekedtek.
- Hányszor mondtam már neked, hogy a kék és a piros nem okés együtt? -kérte számon a csajt.
- Neked lehet, nekem viszont tökéletes választás, nézd milyen jól áll rajtam ez a két szín együtt. -mondta a lány és egy csodás mosoly kíséretében és megfordult Key előtt.
- Jó nem vitatkozom. -adta meg magát a Díva.- Sziasztok. -köszönt nekünk Key.
- Heló -köszönt a lány.
- Rin, ők itt Minho és családja. Név szerint: a szépséges hölgy az úr jobbján a felesége, Hani. -mondta és adott nekem egy szál napraforgót. -A kicsi lány az édes kislányuk SeungMi, de csak Mimi és Minhot meg már ismered. -mutatott be minket.
- Sziasztok. Park Rin vagyok. -mondta mosolyogva és kezet nyújtott nekünk.
Minho szemei kiugrottak a helyéről, biztos megváltozott Rin mióta utoljára találkoztak.
- Ti együtt vagytok? -kérdeztem meg, mire egymásra néztek.
- Nem. -vágták rá egyszerre.- Az én munkámban ilyesmi nem megengedett, kivéve, ha az ember jól kezeli és elfogadja a tényeket. -fejezte be Rin, majd odafordult Mimi-hez és játszani kezdtek.
Egész estig ott voltunk a parkba, majd sötétedéskor hazaindultunk mindnyájan. Ahogy egyre jobban feloldódott Rin kezdtem megkedvelni, plusz az én kicsikémmel is nagyon jól bánt. Hazaérve Minhon volt a sor, hogy megfürdesse a kicsit, így én összefogtam a hajam és bebújtam pizsiben az ágyba és elővettem a kedvenc könyvemet olvasni. Fogalmam sincs mikor aludhattam el, csak arra emlékszem hogy Minho vizes hajjal mosolyog rám és kiveszi a kezemből a könyvet, majd mellém fekszik és együtt alszunk el.
*RinPOV*
Key-el kicsit összevesztünk a kinézetemet illetően, de beadta a derekát és feladta a veszekedést. Amikor megláttam, hogy Minho az akivel találkozunk és, hogy a családja is vele van meghűlt a vér az ereimben. Egy pillanatra lefagyott a mosoly az arcomról, amikor bemutatta Kibum nekem őket és megláttam azt a tüneményt, aki a napraforgóval játszott az anyja kezében. ~Mit tettem én múltkor?~ gondoltam, de el kellett rejtenem az érzéseimet az arcomról, ezért visszaerőltettem egy mosolyt. Elkezdtem játszani a kicsivel és egészen estig ott voltunk, ha nem néztem Minhora, akkor nem jutott eszembe az egész, így kicsit felengedtem. Aztán ők elmentek játszani a fűbe a kicsivel, mi meg ott maradtunk Hanival. folyamatosan Key-t bámultam és ez feltűnt neki.
- Szereted őt? -kérdezte hirtelen, amire kicsit megijedtem.
- Talán, azt hiszem. De mondtam már... -félbeszakított.
- Igen hallottam, hogy a te munkádban nem megengedett. Mit dolgozol?
- Azt sajnos nem mondhatom meg, nem szupertitkos, de nem szeretnélek ezzel terhelni. -mondtam neki, bólintott.
Mérges lettem Key-re amiért odavitt, hogy velük találkozzam és bűntudatom legyen meg az egész, hogy ennyi mindent kelljen eláruljak magamról. Hazafelé menet a kocsiban nem szóltam hozzá egy szót sem. Aztán amikor kiszálltam a kocsiból, hallottam ahogy utánam jön. Kinyitottam az ajtót és az orra előtt bevágtam, mire ő pedig kivágta és belépett rajta.
- Rin! Áruld el mi a fene bajod van! -mordult rám.
- Hogy képzelted azt, hogy elviszel, hogy találkozzam a családjával? Eddig is szégyelltem magam amiért családapa, de hogy még ilyen kicsi a gyermeke és minden. -borultam ki.
- De te magad mondtad, hogy semmi olyan nem történt köztetek.
- Igen, mert nem is. De akkor is Kibum, családos, ráadásul Hani tudni szeretné, hogy ki vagyok és miféle. Nem mehetek úgy oda mindenkihez, hogy hé én egy büdös ribanc vagyok!! -kiabáltam le Kibumot.
- Mondtam már, hogy szexi vagy göndör hajjal? -kérdezte teljesen eltérve a tárgytól.
- Ez hogy jön ide? -kiabáltam tovább.
- És őrülten szexi vagy, amikor mérges vagy. -mondta és erőszakkal megcsókolt. -Különben is, az én ribancom vagy! -mondta és kilépett az ajtón.
Lerogytam az ajtó mellé és sírni kezdtem. A reggelem gyönyörűen kezdődött és így ér véget. A szerelmem kijelenti, hogy én csak egy ribanc vagyok. Minden erőmet összeszedtem és felvonszoltam magam a szobámba, ahogy voltam voltam ledőltem az ágyba és el is aludtam.
Hazatérve levágódtam a kanapéra és nevetni kezdtem, bár nem tudom mitől volt olyan jó kedvem. A nevetést egy csengőhang szakította meg, Kibum hívott.
- Na mizu édes? -szólt bele a telefonba. ~Édes?!?~
- Szia Kibum, semmi, voltam vásárolni ma. Veled? -kérdeztem vissza udvariasan.
- Nem szakítottam meg semmit, ugye?
- Dehogy is, ma nem dolgozom. -avattam be.
- Remek! -kiáltott fel. -Akkor gyere el velünk a parkba később.
- Oh, rendben van, csak megcsinálom a hajam.
- Az új rucidba gyere és a hajad is legen gyönyörű. -hallottam ahogy nevet.
- Jó jó apuci. mindent úgy teszek, ahogy mondod. -fújtam egyet a levegőbe.
- Mennyi idő, míg elkészülsz?
- Sietek, de legalább egy óra. -mondtam neki.
- Akkor kettőre érted megyek. -mondta és már le is csapta a telefont.
Ránéztem az órára és már fél egy volt. Elkerekedtek a szemeim és gyorsan felszaladtam a szobába a hajsütőmért és azzal együtt a fürdőbe. Amilyen gyorsan csak tudtam besütöttem a hajam, így rövidebb lett, de nagyon jól állt szerintem. Mire készen lettem fél kettőt ütött az óra. Gyorsan beletúrtam és szétráztam a loknikat, azt hiszem soha nem néztem még ki olyan jól azelőtt és ez a mosolyomon is látszott. Gyorsan kihúztam a szemem feketével és kifestettem az ajkaimat pirosra, amikor a tükörbe pillantottam rájöttem, hogy egy masni még kell a hajamba, így gyorsan tettem bele azt is. Pontban kettőre lettem mindennel készen és miközben felvettem vissza a magassarkút megláttam a barátsággyűrűt, amit Keytől kaptam 1 éve. Azt mondta, hogy örökké barátok maradunk bármit is történjék. Amikor kinyitottam az ajtót, pont akkor állt be Kibum a kocsival.
- Szia drága, lélegzetelállító vagy, mint ahogy azt tőled megszokhattuk. -bókolt nekem, majd elindultunk.
*HaniPOV*
Reggel a kislányunk sírására keltem fel. Odaszaladtam hozzá és kivettem a babaágyból. A kezemben kicsit megnyugodott, de én azért a biztonság kedvéért énekeltem neki csendesen. Mire észbe kaptunk már Minho ott állt mögöttünk és hátulról ölelt minket, miközben énekelt velünk.
-Good morning ladies. -köszöntött elbűvölő mosolyával és kócos hajával.
- Neked is. -mondtam és adtam a szájára egy puszit.
- Ma park?- kérdezte a kicsi lány.
- Hááát.... appa van valami dolgod ma? - kérdeztem.
- Nincs, azt hiszem. Felhívom Kibumot, hogy menjünk együtt és érezzük jól magunkat.
- Rendben. -bólintottam. -Akkor úgy látszik ez is a te napod csajszi. -pusziltam homlokon.
- Saranghae umma -énekelte és megölelt.
Ahogy felöltöztettem bekapcsoltam a zenét és táncolni kezdtünk a szobában, jött a Gangnam Style, mire apuci is feljött és hárman táncoltuk. Ahogy vége lett kimerülve ültünk le mind a hárman a földre. Minho közölte, hogy Key elfog jönni és egy barátnőjét is hozza. ~Végre, neki is van valakije.~ gondoltam és mosolyogtam. Megreggeliztünk és sok sok játszás és takarítás után el is jött az a fél kettő. Felöltöztettem a kicsit és mi is felöltöztünk Minhoval, mivel ő hamarabb elkészült, ezért kivitte a kicsi biciklijét a járdára, azt amit közösen vettünk neki 2 éves születésnapjára. Kis tricikli volt még, de ő nagyon szerette. Rövidesen el is értünk a parkba, hiszen pár percre van tőlünk. Leültünk az egyik padra egy fa árnyéka alá és vártunk Keyt és azt a valakit. Rövidesen megláttuk Key királykék autóját és benne egy aranyosnak tűnő lánykát. Vártuk, hogy leparkoljanak és odajöjjenek. Ahogy kiszállt a lány, nekem egyből az jutott eszembe, hogy ronda ízlése van és hogy Key miért nem szólt rá. Aztán láttam, hogy valamin veszekedtek.
- Hányszor mondtam már neked, hogy a kék és a piros nem okés együtt? -kérte számon a csajt.
- Neked lehet, nekem viszont tökéletes választás, nézd milyen jól áll rajtam ez a két szín együtt. -mondta a lány és egy csodás mosoly kíséretében és megfordult Key előtt.
- Jó nem vitatkozom. -adta meg magát a Díva.- Sziasztok. -köszönt nekünk Key.
- Heló -köszönt a lány.
- Rin, ők itt Minho és családja. Név szerint: a szépséges hölgy az úr jobbján a felesége, Hani. -mondta és adott nekem egy szál napraforgót. -A kicsi lány az édes kislányuk SeungMi, de csak Mimi és Minhot meg már ismered. -mutatott be minket.
- Sziasztok. Park Rin vagyok. -mondta mosolyogva és kezet nyújtott nekünk.
Minho szemei kiugrottak a helyéről, biztos megváltozott Rin mióta utoljára találkoztak.
- Ti együtt vagytok? -kérdeztem meg, mire egymásra néztek.
- Nem. -vágták rá egyszerre.- Az én munkámban ilyesmi nem megengedett, kivéve, ha az ember jól kezeli és elfogadja a tényeket. -fejezte be Rin, majd odafordult Mimi-hez és játszani kezdtek.
Egész estig ott voltunk a parkba, majd sötétedéskor hazaindultunk mindnyájan. Ahogy egyre jobban feloldódott Rin kezdtem megkedvelni, plusz az én kicsikémmel is nagyon jól bánt. Hazaérve Minhon volt a sor, hogy megfürdesse a kicsit, így én összefogtam a hajam és bebújtam pizsiben az ágyba és elővettem a kedvenc könyvemet olvasni. Fogalmam sincs mikor aludhattam el, csak arra emlékszem hogy Minho vizes hajjal mosolyog rám és kiveszi a kezemből a könyvet, majd mellém fekszik és együtt alszunk el.
*RinPOV*
Key-el kicsit összevesztünk a kinézetemet illetően, de beadta a derekát és feladta a veszekedést. Amikor megláttam, hogy Minho az akivel találkozunk és, hogy a családja is vele van meghűlt a vér az ereimben. Egy pillanatra lefagyott a mosoly az arcomról, amikor bemutatta Kibum nekem őket és megláttam azt a tüneményt, aki a napraforgóval játszott az anyja kezében. ~Mit tettem én múltkor?~ gondoltam, de el kellett rejtenem az érzéseimet az arcomról, ezért visszaerőltettem egy mosolyt. Elkezdtem játszani a kicsivel és egészen estig ott voltunk, ha nem néztem Minhora, akkor nem jutott eszembe az egész, így kicsit felengedtem. Aztán ők elmentek játszani a fűbe a kicsivel, mi meg ott maradtunk Hanival. folyamatosan Key-t bámultam és ez feltűnt neki.
- Szereted őt? -kérdezte hirtelen, amire kicsit megijedtem.
- Talán, azt hiszem. De mondtam már... -félbeszakított.
- Igen hallottam, hogy a te munkádban nem megengedett. Mit dolgozol?
- Azt sajnos nem mondhatom meg, nem szupertitkos, de nem szeretnélek ezzel terhelni. -mondtam neki, bólintott.
Mérges lettem Key-re amiért odavitt, hogy velük találkozzam és bűntudatom legyen meg az egész, hogy ennyi mindent kelljen eláruljak magamról. Hazafelé menet a kocsiban nem szóltam hozzá egy szót sem. Aztán amikor kiszálltam a kocsiból, hallottam ahogy utánam jön. Kinyitottam az ajtót és az orra előtt bevágtam, mire ő pedig kivágta és belépett rajta.
- Rin! Áruld el mi a fene bajod van! -mordult rám.
- Hogy képzelted azt, hogy elviszel, hogy találkozzam a családjával? Eddig is szégyelltem magam amiért családapa, de hogy még ilyen kicsi a gyermeke és minden. -borultam ki.
- De te magad mondtad, hogy semmi olyan nem történt köztetek.
- Igen, mert nem is. De akkor is Kibum, családos, ráadásul Hani tudni szeretné, hogy ki vagyok és miféle. Nem mehetek úgy oda mindenkihez, hogy hé én egy büdös ribanc vagyok!! -kiabáltam le Kibumot.
- Mondtam már, hogy szexi vagy göndör hajjal? -kérdezte teljesen eltérve a tárgytól.
- Ez hogy jön ide? -kiabáltam tovább.
- És őrülten szexi vagy, amikor mérges vagy. -mondta és erőszakkal megcsókolt. -Különben is, az én ribancom vagy! -mondta és kilépett az ajtón.
Lerogytam az ajtó mellé és sírni kezdtem. A reggelem gyönyörűen kezdődött és így ér véget. A szerelmem kijelenti, hogy én csak egy ribanc vagyok. Minden erőmet összeszedtem és felvonszoltam magam a szobámba, ahogy voltam voltam ledőltem az ágyba és el is aludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése